Szorongásos zavarok

ph05A szorongásos zavarok a leggyakoribb pszichiátriai kórképek közé tartoznak. A lakosság kb. 20-23 %-át érinti az élete során. A betegek szorongásukat különböz? szavakkal fejezhetik ki: aggodalmaskodást, idegességet, feszültséget, nyugtalanságot, alvászavart említenek. A szorongás – a szervrendszerek m?ködését összehangoló vegetatív idegrendszer egyensúlyzavarából ered?en – különböz? testi tünetekben is megnyilvánulhat.

A betegek szívdobogásérzés, torokszorítás, gombócérzés, szájszárazság, izzadás, gyengeségérzés, gyakori vizelési inger, remegés, reszketés miatt fordulhatnak háziorvosukhoz. Természetesen ezeknek a szomatikus tüneteknek a szervi alapjait ki kell zárni, miel?tt a szorongásos zavar diagnózisát felállítanánk.
A háziorvoshoz forduló betegek között a két leggyakoribb szorongásos zavar a pánikbetegség (2,5-3 %) és a generalizált szorongás (3-4 %). A két kórkép tünetei között számos átfedés van.

Pánikzavar:
Jellemz?i a visszatér?, hirtelen kialakuló, rövid lefolyású, de igen intenzív szorongásos rosszullétek (pánikrosszullétek), amelyek változatos testi tünetekkel járnak. A betegek gyakran attól félnek, hogy elveszítik a kontrollt, meg?rülnek, elájulnak, infarktust kapnak stb., és igyekeznek miel?bb kikerülni az adott helyzetb?l. Ezért a pánikrosszullétek gyakrabban fordulnak el? zárt térben (tömegközlekedési eszközön, moziban, színházban, áruházban) illetve tömegben, ahonnan nehéz „elmenekülni”. A betegek nagy része már el?re retteg, és igyekszik elkerülni ezeket a helyzeteket (nem száll fen autóbuszra, nem megy el?adásokra, nem közlekedik egyedül), ilyenkor agorafóbiáról beszélünk.
Generalizált szorongás:
Szinte folyamatos aggodalmaskodást jelent a legkülönböz?bb dolgok miatt (pl. váratlan ,súlyos negatív események, betegségek, a hozzátartozók betegsége, de kisebb lehetséges problémák miatt is). A túlzott félelmek és az állandósult szorongás miatt nagyon gyakoriak a társuló testi panaszok, vagy betegségek (magas vérnyomás, gyomorfekély stb.).

Pánikbetegség                                                                Generalizált szorongás
ájulásérzés,                                                                        aggodalmaskodás,

szívdobogás érzés,            „gombócérzés, }                   vizelési inger, izomfeszülés,
mellkasi fájdalom,              szájszárazság, hányinger    koncentrációzavar, alvászavar.
halálfélelem.

A leglényegesebb különbség a lefolyásban figyelhet? meg: a pánikbetegség váratlanul jelentkezik, rövid lefolyású, de kifejezett tünetekkel járó szorongásos rohamokban nyilvánul meg, míg a generalizált szorongás alaptünete a folyamatos aggodalmaskodás, melyet különböz? intenzitással, de állandó jelleggel kísérnek a szorongásos pszichés és testi tünetei.

Mindkét betegség kialakulásában szerepel játszik
– az örökl?dési hajlam (a betegek közeli rokonságában gyakrabban fordul el? a szorongásos zavar)
– a neurobiológiai tényez?k (a szerotonin, a noradrenalin és a GABA rendszer zavara)
– a pszichológiai tényez?k (gyerekkori pszichotraumák, életesemények és/vagy aktuális konfliktusok)

A pánikbetegség és a generalizált szorongás közös jellemz?i
– n?knél gyakoribbak
– általában 20-30. életév között kezd?dnek
– kezelés nélkül tartós, krónikus lefolyásúak

A pánikbetegség és a generalizált szorongás lefolyása
A kezeletlen szorongás
– magas vérnyomáshoz
– nyombélfekélyhez
– depresszióhoz
– másodlagosan alkoholfügg?séghez vezethet

A szorongásos zavarok terápiája
Gyógyszeres kezelés
– Szorongásos zavarok esetén mind a rövid távú, mind a hosszú távú terápiára számos gyógyszer áll rendelkezésre. A hosszú távú terápia során az antidepresszívumok nyújtják a leghatékonyabb és legbiztonságosabb kezelést.
Pszichoterápiás módszerek
– Pszichoedukáció (információ átadás, légzéskontroll elsajátítása)
– Relaxációs terápia (autogén tréning, progresszív relaxáció)
– Kognitív pszichoterápia (a gondolkodás átstrukturálása, a katasztrofizáló érzések csökkentése)
Az optimális terápia a gyógyszeres kezelés és a pszichoterápiás módszerek együttes alkalmazása.

 

ph07Egyéb szorongásos betegségek:
Szociális fóbia
A szorongás els?sorban olyan helyzetekben lép fel, amikor a betegnek mások el?tt kell megnyilvánulnia (ez lehet társaságban való étkezés, beszéd, el?adás, de egyszer?en csak ismeretlen emberekkel való találkozás is). Ezért a beteg igyekszik elkerülni azokat a szituációkat, amikor mások figyelmének van kitéve, ez hosszú távon szociális elszigetel?déshez vezethet.

Kényszerbetegség.
F? tünetei a kényszergondolatok és/vagy kényszercselekvések. A kényszergondolatok visszatér? ötletek, gondolatok, képzetek, amelyeket a személy értelmetlennek és kényszer?nek ítél meg („nem tud szabadulni t?lük”), és végs? soron szorongást okoznak. A kényszercselekvések ismétl?d?, szándékos magatartásformák, amelyeket a beteg a kényszergondolataira válaszul, vagy sztereotíp módon, meghatározott szabályok szerint végez. Ezeknek az ismétl?d?, rituális cselekedeteknek a célja többnyire a feszültség oldása vagy valamilyen rettegett esemény bekövetkezésének elhárítása. A személy felismeri, hogy magatartása irracionális vagy eltúlzott, de képtelen abbahagyni a kényszereit.

Poszttraumás stressz zavar
Egy súlyosan veszélyeztet? helyzet, katasztrófa, baleset, er?szakos cselekmény következtében kialakuló kés?i válaszreakció, amelynek f? jellemz?i az er?s szorongás és a kiváltó helyzet újra és újra történ? átélése a feltör? emlékek vagy álmok útján. A beteg igyekszik minden olyan helyzetet elkerülni, ami a traumára emlékezteti. Többnyire a traumát követ?en hetekkel vagy akár hónapokkal kés?bb kezd?dik, és elhúzódó lefolyású.

 

A depresszió és a szorongás kezelése

A depresszió és a szorongásos zavarok az esetek túlnyomó többségében jól kezelhet? betegségek. Stresszel teli életünk egyre több emberben okoz ilyen jelleg? tüneteket. A legfontosabb, hogy minél el?bb forduljunk orvoshoz, aki segít a panaszain k enyhítésében, és így újra aktív tagjai lehetünk családunknak, baráti körünknek és munkahelyünknek. A kezelés sikeréhez szükséges, hogy rendszeresen,és pontosan szedjük a rendelt gyógyszert .

A leggyakrabban alkalmazott kezelési módok a gyógyszeres terápia és a pszichoterápia.
A depresszió és a szorongásos zavarok hosszú távú gyógyszeres kezelésében az un. antidepresszívumok képezik a terápia alapját. Ezek a gyógyszerek különféle hatásmechanizmussal képesek helyreállítani az agyi ingerületátviv? anyagok megbomlott egyensúlyát. Ahhoz, hogy a javulás érezhet? legyen, általában 2-4 hétre van szükség, néha ennél is többre, és a tünetek teljes megsz?néséig további hetek telhetnek el. Ezután a visszaesés megel?zése miatt fontos a fenntartó kezelés, mely általában 6-7 hónapon keresztül tart. Fontos, hogy mindig vegye be a gyógyszereit, még akkor is, ha már teljesen jól érzi magát, és visszatért a korábbi tevékenységeihez. A depressziós epizódok ugyanis a betegek többségénél visszatérnek, a folyamatos kezelés azonban jelent?sen csökkenti a visszaesés kockázatát. A depresszió és a túlzott szorongás kezelésére többféle gyógyszer áll rendelkezésre:

Szelektív szerotonin visszavétel gátlók (SSRI-k)
Ez az orvosok által leggyakrabban választott gyógyszercsoport a depresszió és a szorongásos zavarok kezelésében, un. els?ként választandó szerek.

Triciklikus és tetraciklikus antidperresszívumok
Ezeket a gyógyszereket néhány évtizede fejlesztették ki, és szintén a neurotranszmitterek szintjét befolyásolják, de nem szelektív módon, mint az SSRI-k. Hatékony antidepresszívumok, de gyakrabban okozhatnak mellékhatásokat.

Monoamino-oxidáz gátlók (MAOI-k)
Ezek a gyógyszerek a neurotranszmitterek lebontását akadályozzák meg. Általában akkor alkalmazzák ezeket, ha a többi kezelési mód elégtelennek bizonyult.

Kett?s hatású szerek
A kett?s hatású szerek olyan készítmények, amelyek nemcsak egy, hanem két neurotranszmitter rendszerre is hatnak. Ide tartoznak:
Szerotonin és noradrenalin rendszerre ható készítmények (SNRI-k).
Hatékonyak a depresszió és egyes szorongásos betegségek kezelésében.
Noradrenalin és dopamin rendszerre ható készítmények (NDRI-k).
A depresszió kezelésében alkalmazzák. Nem befolyásolja a szerotonin rendszert, ezért mentes az SSRI szereknél említett hosszú távú mellékhatásoktól.

Egyéb antidepresszívumok
Ebbe a csoportba tartoznak azok a gyógyszerek, amelyek hatásmechanizmusuk alapján nem sorolhatók be az el?z? csoportokba. A legtöbb antidepresszívum hasonló mértékben hatékony, de el?fordulhat, hogy egy gyógyszer, ami Önnek jó, nem hat kell?en másnál. Az orvos a megfelel? gyógyszert az Ön családi el?zményei, kórel?zménye és az Ön speciális tünetei, ill. a gyógyszer mellékhatásai alapján,személyre szabottan választja ki.

 

A gyógyszeres kezelésen túl az alábbi lehet?ségek állnak még rendelkezésre:

Pszichoterápia
A különböz? pszichoterápiák lényege a célorientált megközelítés, amelynek eredményeként a beteg megtanulja kezelni a számára legnagyobb kihívást jelent? problémákat (pl. a másokkal való együttm?ködést, a problémát okozó élethelyzeteket stb.). A kezelés sikere nem kismértékben a megfelel? terapeuta megtalálásában rejlik, akivel Ön a legjobban tud haladni. A specializált és felügyelt csoportterápia szintén segítséget nyújthat, így pl. különböz? párterápiás, családterápiás, stresszkezel? csoportok látogatása.

Fényterápia:
Ez a kezelés els?sorban a szezonális affektív betegségben segít. Ebben a betegségben a depressziós epizód télen jelentkezik, amikor a napok rövidebbek. A tudósok véleménye szerint a napfényben eltöltött id? csökkenti az agyban a melatonin nev? hormon szintjét, amely hormon fokozott alvást és rossz hangulatot okozhat. Egy speciális fény alkalmazásával a melatonin termel?dése elnyomható, így a szezonális affektív betegség kezelhet?.

Természetes gyógymódok:
A természetgyógyászt felkeresve több lehet?ség közül választhat, azonban nem szabad elfelejteni, hogy bár a természetes gyógymódok jó kiegészít?i lehetnek a terápiának, de önmagukban nem elegend?ek! A depresszió alternatív, holisztikus szemlélet? megközelítésében, a gyógyításában els? helyen áll az életmód megváltoztatása. Ennek két pillére van: a mozgás és az étkezés.

Mozgás:
A rendszeres testmozgás kiváló véd?hatású. Elképzelhet? ez esti séta vagy kocogás formájában közvetlen lakóhelyünk körül vagy annak közelében, de a természet csendjében és szépségei között végzett mozgás nyújtja a teljes érték? és gyorsan érezhet? eredményt. A táj harmóniája ugyanis lecsendesült, megbékélt gondolatokat sugall. A rendszeres testedzés, ami lehet naponta végzett séta, kocogás, kerékpározás, gimnasztika, vagy kevesebb alkalommal, de intenzíven végrehajtott mozgás, például futás, úszás, futball, tollaslabda, a jó kondíció megszerzésének és megtartásának legélvezetesebb és legcélravezet?bb módja.

Étkezés:
Els?sorban az izgatószerek, mint a kávé, a tea, kóla elhagyása javasolt. Célszer? tartózkodni a telített szíroktól, például a margarinoktól, továbbá a készételekt?l. Fontos a rendszeresség, a vitamindús ételek fogyasztása. A táplálékkiegészít?k közül hatásos a B-vitamin komplexek szedése, a C-vitamin, a kalcium, a magnézium figyelmes bevitele a szervezetbe, valamint hangsúlyozottan a folsavé, nagy adagban, kúraszer?en. Kiváló folsavforrások a babfélék, a spárga, a spenót, a brokkoli és a kelbimbó. Az alternatív gyógymódok szintén kiegészíthetik a megfelel? orvosi ellátást. Adott esetben érdemes kikérni tapasztalt, nyitott szemlélet? orvos tanácsát arra vonatkozóan, hogy mely esetben mely eljárás lehet a legmegfelel?bb a beteg számára.

Vízterápia:
A mozgáson kívül szintén gyorsan ható „beavatkozás” a víz küls? és bels? felhasználása: a fürdés (lehet?ség szerint az úszás) és a napi 2-2,5 liter folyadékfogyasztás. Kiváló hatással van a reggeli hideg viz? zuhany is.

Reflexológia:
A talp vagy a kéz reflexzónáinak masszírozása olyan módszer, amelyet bárki végezhet otthon, bár a nagyobb hatás kedvéért érdemes szakemberhez fordulni. Mint minden kezelésnél, ez esetben is a vesezónák kezelésével kell kezdeni a masszázst. Utána a nagyujj és a hüvelykujj begyét, mindkett?nek a párnás részét érdemes masszírozni, itt találhatók a fej reflexzónái. Hasznos még a napfonat zónájának kezelése a talpon, a 2. és 3. ujj közötti vonalban, a talp párnás részei alatti területen.

Fitoterápia:
Az étkezéshez is lehetne sorolni a gyógynövények alkalmazását, ám érdemes kiemelten, külön ismertetni a lehetséges terápiás alkalmazásokat. A természet számos növényi hatóanyagot tartogat a depresszióban szenved?knek, amelyek kedvez? hatással lehetnek állapotukra. A hagyományosan leginkább bevált fitoterápiás segítség a feszültségodló, antidepresszív hatású orbáncf? olaja vagy teája, és ugyancsak ajánlottak a citromf?b?l, borágóf?b?l, verbénából, rozmaringból, gyömbérb?l, gingkolevélb?l, zsályából, ginzengb?l, chayenne-i borsból, szegf?szegb?l, és adaptogén aranygyökérb?l (Rhodiola rosea) f?zött teák, amelyek enyhíthetik a depressziót.

Aromaterápia:
Az aromaterápia aromatikus hatóanyagokat tartalmazó gyógynövényekb?l készült illóolajokat alkalmaz az egészség meg?rzésére és a betegségek gyógyítására. Mivel az illatok befolyásolják a limbikus rendszert, azaz az érzelmi világunkat, ezért els?sorban lelki panaszok kezelésére alkalmasak. A terápia elemei az inhalálás, az olajokban való fürdés, illetve a velük végzett masszázs. Depresszió esetén hasznos lehet a következ? terápiás illóolajok alkalmazása, els?sorban aromalámpában: narancs (bergamott), geránium, jázmin, fahéj, ilang-ilang. A f?szeres illatok közül a bazsalikom-, a zsálya-, a kakukkf?-, a levendula-, valamint a rózsaolaj használata bevált módszer, f?ként fürd?vízbe csöpögtetve.

Homeopátia:
A homeopátia az emberi szervezet gyógyító er?inek mozgósításában ugyancsak hatékony természetes gyógyászai módszer. A homeopátiás szereket homeopátiás szakember írhatja fel.

Tradicionális távol-keleti gyógyító módszerek:
A több ezer éves tapasztalatokból merít? keleti gyógyászati módszerek, szakszer?en alkalmazva, szintén hasznosak lehetnek a depresszió kezelésében. Az ?si indiai ajurvéda gyógyászatban a depresszió kezelésére els?sorban az édes íz alapú táplálkozást, a szezámolaj alkalmazását az ételekben és masszázsban, valamint a meleg környezetet javasolják. Emellett gyógynövényes masszázst, gyógyteás beöntést is alkalmaznak. Az ajurvédikus gyógyítás kiegészülhet a jóga gyakorlataival. A jóga önállóan alkalmazva is kedvez?en támogathatja a depresszió és szorongás kezelését, mivel hatékonyan hozzájárul a stresszállapotok enyhítéséhez, a test a lélek és a szellem közötti összhang megteremtéséhez, a kiegyensúlyozott életvezetéshez. Az egyszer?bb gyakorlatok megtanulhatók könyvb?l is, de kezd?knek nem szerencsés felügyelet nélkül végezni ?ket. Célszer? csoportban elsajátítani ezeket, gyakorolni azonban kés?bb lehet egyedül, otthon is. A hagyományos kínai orvoslás részeként az akupresszúra (kézzel, ujjal végzett nyomás a meridiánok meghatározott pontjaira) a többi kezeléssel együtt javíthatja a depressziós beteg állapotát. A leggyakoribb pont, melynek kezelését els?sorban javasolják a fels? ajak feletti süllyedésében található. Mutatóujjunk körmével nyomjuk gyengén, egy percnél nem tovább. Szintén gyakori pont a koponya legmagasabb pontja a két fülkagylót felfelé összeköt? vonal és a középvonal keresztez?désében. Két sávot, zónát is lehet rendszeresen masszírozni, az egyik a csukló hajlata, a másik a hason, a mellkas és a köldök közötti felez?vonalon található. Ugyancsak hasznos – nyomkodással, csipkedéssel – masszírozni a tenyér közepén, a 2. és 3. kézközépcsont között található pontot.

Autogén tréning:
Az autogén tréning olyan egészségmeg?rz?, betegségmegel?z? és gyógyító módszer, eljárás, amely az izomtónus szabályozásán alapszik. A különböz? izomcsoportok ellazításán, a testrészek, szervek melegedését, valamint a légzést és szívm?ködést szabályozó gyakorlatokon keresztül hat a központi idegrendszerre. Önmagában is pihentet?, frissít? hatású. Lelkileg kellemes érzelmi állapotot, feszültségmentes nyugalmat teremt, a felesleges túlfeszítettség megszüntetését érhetjük el általa.

A gyógyszerszedésr?l:
– ?szintén és miel?bb tárja fel tünetei, panaszait orvosának!
– Panaszait, kételyeit folyamatosan ossza meg kezel?orvosával.
– Ne titkolja állapotát családtagjai el?tt. Fogadja el a segítséget – jelezze, mit szeretne kérni
– A javasolt gyógyszert az el?írásnak megfelel?en szedje, kell? adagban és megfelel? ideig. A kezdetben esetleg jelentkez? mellékhatások, vagy a javulás késése ne vegye el a kedvét!
– A depresszió egyes eseteiben élethosszig tartó gyógyszerszedés ajánlott, csakúgy, mint például a magas vérnyomás, vagy cukorbetegség esetén. Ezt néha csak nehezen és sokára lehet elfogadni.
– Valamennyi – más szakrendelésen kapott – gyógyszerét tartsa számon, írja fel! Az egyes betegségek kezel?inek tudniuk kell a másik szakorvos által felírt szerekr?l, mert ezek kölcsönhatásba kerülhetnek!
– A depresszió oldódásával fokozatosan tér vissza az örömképesség, a régi aktivitás. Ne t?zzön ki irreális célokat, nagy feladatokat! A „kis lépések” stratégiáját tartsa szem el?tt ! Keressen apró örömforrásokat!
– Ne hozzon nagy döntést a betegség ideje alatt (állásváltoztatás, költözés, válás, stb.).

A rendszeres gyógyszerszedés, az orvos és a hozzátartozók segítsége még nem minden. A betegség els? heteiben sötét szemüvegen át látunk mindent. Néha még az ágyból is nehéz felkelni, a korábban rutinosan megoldott feladataink meghaladhatják er?nket, egyszer?bb dolgokba sem merünk belevágni. Nem tudunk örülni, nem élvezzük hobbinkat. Ebben a lelkiállapotban különösen fontos, hogy az „árokból” fokról-fokra próbáljunk feljutni. Gondoljuk végig, miben leltünk örömöt a betegség el?tt? Melyek azok az egyszer?, mindennapi örömforrások, amelyek most is elérhet?ek? Talán el?ször csak apró részleteket tudunk felidézni – egy sütemény íze, a frissen nyírott f? illata, a selymes víz tapintása, egy szívmelenget? dallam hangjai, egy szép táj látványa, az elvégzett munka sikerélménye. A depressziós beteg kimerültnek, haszontalannak, tehetetlennek és reménytelennek érzi magát. Az ilyen negatív gondolatok és érzelmek beletör?dést váltanak ki egyes betegekb?l. Fontos tudatában lenni annak, hogy ezek a negatív gondolatok a depresszió tünetei, és nem a valós helyzetet tükrözik. Ezek a félelmek elmúlnak, ha a kezelés eredményes. Fontos, hogy tisztában legyünk azzal: végs? soron rajtunk múlik, hogy odafigyelve testi, lelki, szellemi folyamatainkra, igyekezzünk harmóniát, egyensúlyt teremteni életünkben a tudatos életvezetéssel, életmódváltással. Segíthet az állapot javulásában a lakás hangulatos átrendezése, er?s fények, meleg színek alkalmazása, a h?mérséklet emelése a helyiségekben. A m?vészettel való foglalkozás ugyancsak segít? hatású lehet, különösen a zenem?vészet nagy alkotásai lehetnek jó hatással a depressziós id?kben. A megfelel? könyvek olvasás is könnyíthet lelki terheinken, de az is, ha naplót vezetünk, és „kiírjuk” magunkból bajainkat.

Alább örömforrásokat soroltunk fel. A nap végeztével, miel?tt elalszik, gondolja át, milyen jó dolgokban volt része – ez egészen apró dolog is lehet.

Zenét hallgatni – állatokkal foglalkozni (kutya, macska), – könyvet olvasni – moziba menni – filmet nézni – rajzfilmet nézni – operába/színházba menni, sportm?sort nézni – fagylaltot, édességet enni – keresztrejtvényt fejteni – TV-t nézni – múzeumot, kiállítást látogatni – állatkertbe menni – étteremben enni – táncolni, énekelni – sportolni – kerti munkát végezni – gyermekekkel foglalkozni – sétálni – barkácsolni, kézimunkázni – bevásárolni – virágot venni – aludni – templomba menni – valakinek segíteni – kirándulni – internetezni – finomat f?zni, sütni – képes folyóiratot olvasni – ruhát venni

Néhány jó tanács a betegek hozzátartozóinak
A betegnek szüksége van a legközelebbi rokonok támogatására és figyelmére, mert az otthoni konfliktusok és a szociális instabilitás a beteg gyógyulásának id?tartamát lényegesen befolyásoló tényez?k. Segíteni kell a betegnek szociális és létfenntartási gondjainak megoldásában is. Ez megértést, türelmet és a beteg melegséggel való körülvételét jelenti. Kíséreljük meg beszélgetni a beteggel, és hallgassuk figyelmesen. Próbáljuk meg egyszer?en meghallgatni, becsüljük meg a bizalmát, amivel megtisztel bennünket, hogy beavat gondjaiba, fájdalmába. Ne felejtsük, hogy együtt érz? hallgatásunk akár életet menthet, de a kapcsolatunkat mindenképp elmélyítheti. Egyszóval ne osztogassunk jó tanácsokat, csak hallgassuk meg a beteg panaszait. Ne értékeljük le, amit mond, de próbáljuk megmutatni neki a valóságot, er?sítsük benne a reményt. Ne becsüljük le az öngyilkosságra vonatkozó célzásokat, mindig értesítsük ezekr?l a beteget kezel? orvost. A legfontosabb ugyanis, amit bárki megtehet egy betegért, hogy orvoshoz, pszichiáterhez viszi vagy irányítja, így lehetséges a diagnózis felállítása és a kezelés. Számos pszichoterápiás módszer létezik, de mindegyik azon alapul, hogy a nehéz id?kben odafigyelést és támogatást kapjon a beteg. A legjobb pszichoterápiás eredményeket az a tudat biztosítja, hogy egy megbízható személyt?l bármikor támogatást és tanácsot lehet kapni.

Fontos:
– Ha depressziósnak látjuk családtagunkat, biztassuk, hogy keressen segítséget!
– Bátorítsuk a panaszok, negatív érzések kimondására!
– Fogadjuk el, ha visszavonul a korábbi társas aktvitásoktól! (Gyakori – jó szándék által vezérelt – hozzáállás, hogy szórakozni, vagy nyaralásra invitálja a beteget a család. Örömképesség híján még rosszabbul érezheti magát a beteg ezekben a helyzetekben!)
– Kerüljük az efféle általánosságokat: „Csak magadon segíthetsz! Fel a fejjel, össze kell szedni magad! Majd elmúlik!” stb.
– Megterhel?, nagy feladatokba ne engedjük belevágni, de segítsük el? a sikerélményét kis feladatokkal, mindenkori állapothoz mérten.
– Tartsuk számon a gyógyszerszedését, a kontrollok idejét.
– A beteg igényei szerint segítsük ?t – nem a saját szempontjaink az els?k.
– A krónikus betegség diagnosztizálása után gyakran ellenséges, visszahúzódó lehet a beteg. Ez a veszteségélmény,a gyász jele, türelemmel segítsük át az elfogadás szakaszain!
– Vegyük komolyan az öngyilkosságra, az élet értelmetlenségére vonatkozó jelzéseket, és mindig kérjünk segítséget szakembert?l!

És mit mondjunk a gyermekeknek?
Ha az anya/apa depressziós, átmenetileg nehézségei lehetnek a gyermekek nevelésében. A szül?i gondoskodás zökken?i, az elmaradt mosoly megriaszthatja a gyermekeket, elhúzódhatnak vagy éppen nagy er?feszítések árán igyekeznek felvidítani a szül?t. B?ntudatot érezhetnek, hogy talán miattuk lett beteg a szül?. Tanulási vagy viselkedési zavarral hívhatják fel magukra a figyelmet, esetleg „túlságosan jó” magaviseletet, görcsös teljesíteni akarást mutatnak.
Fontos tehát:
– Röviden és érthet?en magyarázzuk meg a beteg állapotát a gyermeknek.
– Biztosítsuk arról, hogy nem miattuk szomorú anya/apa.
– Nyugtassuk meg, hogy a legjobb kezekben van, és meg fog gyógyulni.
– Világosítsuk fel, hogy mennyi id? múlva láthatja a javulást.
– Biztassuk, mondja el érzései, szorongásait, merjen kérdezni.
– Vegye ki a részét a munkamegosztásban, engedjük adni, de ne terheljük túl.