Gondolkodási-logikai hibáink változtatása

ph09Mindnyájunkkal el?fordul,hogy túlreagálunk egy helyzetet,elhamarkodott,vagy esetleg téves következtetést vonunk le egy adott szituációból. Ilyenkor nem a tények, hanem azok értelmezése miatt érezzük rosszul magunkat. Ilyen esetben érdemes elgondolkozni azon, hogyan értelmezhetnénk máshogy a helyzetet, azaz próbáljunk alternatívákat keresni.
Vannak tipikus gondolkodási hibák, amit az emberek többsége elkövet. A spontán /automatikus/ negatív gondolatok –gondolkodási automatizmusok-konkrét életszituációkhoz, küls? vagy bels? eseményekhez, személyekhez köt?dnek. Létrejöttüket az úgynevezett logikai vagy gondolkodási hibák teszik lehet?vé, amelyeknek következtében az információfeldolgozás globális, árnyalatok nélküli, besz?kült, merev és sematikus lesz.

 

 

Típusai:
1. Minden vagy semmi gondolkodás:
”Ha valami nem tökéletes,az értéktelen”-, ha valaminek kis hibája is van, azt az illet? elutasítja. Az illet? személy abszolút kategóriákban, végletekben gondolkodik, árnyalatok nélkül, mintegy a dolgokat fekete-fehérben látja.

2. Túláltalánosítás:
Itt egyszeri eseményekb?l az illet? általános szabályt alkot. Pl.:Rosszul sikerült egy vizsgám=ostoba vagyok, nem fogom befejezni a tanulmányaimat.

3. Negatív sz?r?:
Az illet? személy egy negatív részlet alapján mindent negatívan min?sít, mintha sötét szemüvegen át nézné a világot. pl.:”Senki sem ért meg.”

4. A pozitívum diszkvalifikálása:
Semleges és pozitív dolgok negatívba fordítása jellemzi. Pl..”XY csak azért ragaszkodik hozzám, mert nem ismer” „Kollégám azért kedves hozzám, mert akar t?lem valamit”

5. Korai, vagy önkényes következtetés:
A tények nem indokolják a negatív következtetést. Egyik formája a gondolatolvasás. pl.”társaságban valaki nem figyel rám:unalmas vagyok, senkit sem érdeklek. ” Másik formája a jövend?mondás. ”barátom nem hív vissza, mert nyilván nem érdeklem már, nem akar velem többet találkozni.”

6. Magnifikáció és minimizáció:
mint egy binokuláris trükkel, saját hibák felnagyítódnak,: katasztrófa-gyártás jellemzi, míg a pozitív tulajdonságok lekicsinyl?dnek.

7. Érzelmi logika:
Az érzések evidenciaérték?ek, meghatározzák a valóságot, és a jöv?t. Például”b?nösnek érzem magam, tehát rosszat tettem”, ”fáradtnak érzem magam, tehát nem vagyok képes semmire”.

8. „Kell”- típusú állítások:
például valamit „meg kell tennem, nem tehetek másként”, vagy:másoknak adott helyzetben egy bizonyos módon kellene, vagy kell viselkedniük.

9. Címkézés, téves címkézés:
a negatív önkép mozzanatainak névvel ellátása jellemzi. Például”ostoba vagyok, hülye vagyok”, stb. Vagy: saját vagy mások megítélésében az adott viselkedés min?sítése helyett az egész személy min?sítése történik pl. ”hibáztam”helyett „teljes cs?d vagyok”, ”valaki másként viselkedett, mint szerettem volna, és ezzel megbántott” helyett „szemét ember”.

10. Perszonalizáció,megszemélyesítés:
olyan dolgokat vesz magára a személy, melyek nem indokoltak, negatív eseményekért ok nélkül felel?snek érzi magát vagy egy negatív eseményt csak saját személye bevonásával képes megokolni: pl: ”XY azért ment el mellettem a tömegben köszönés nélkül, mert haragszik rám, valamivel megsértettem”.

A perszonalizáció b?ntudat vagy omnipotencia-érzés alapja lehet.

Ha képesek vagyunk felismerni, hogy valamilyen gondolkodási hibát követtünk el, akkor jó eséllyel korrigálni tudjuk a hibát, azaz megfogalmazhatunk egy olyan állítást, ami pontosabban leírja a helyzetet. Melyek azok a szavak, amik felhívják a figyelmünket arra, hogy valamilyen tipikus gondolkodási hibát követünk el? Ilyenek pl. ”a soha, mindig, senki, mindenki, biztos” „Soha nem sikerül, senki sem szeret, minden hiába volt, mindig én járok rosszul, biztos ki fognak nevetni..”

Ha felismerted a gondolkodási hibát, fogalmazz meg alternatív gondolatokat! „Mi mást gondolhatnék az adott helyzetben ?” „Hogyan lehet másként értelmezni az adott konkrét helyzetet? „Mi a legvalószín?bb,legreálisabb alternatíva?” Ismerjük fel, milyen gondolkodási torzítások jellemz?ek ránk!