Bipoláris zavar

ph03A bipoláris zavar a hangulatszabályozás megváltozásával járó lelki betegség, az emberek legalább 4 %-át érinti, nem függ kulturális és társadalmi tényez?kt?l, s a világ minden részén hasonló arányban jelenik meg. Ezt a megbetegedést emelkedett hangulatú, azaz mániás, és lehangolt (vagyis depressziós), illetve a kett? kombinációjával járó, ún. hangulati epizódok id?szakos megjelenése jellemzi. Az epizódok között a hangulat többé-kevésbé kiegyensúlyozott lehet, kisebb ingadozások azonban el?fordulhatnak.

A bipoláris zavar kialakulásával kapcsolatban nagyon sok tévhit és el?ítélet él, például hogy múltbeli események, vagy a környezet okozza, esetleg éppen a páciens hibája, gyengesége miatt alakul ki. Err?l szó sincs, hiszen ma már jól ismert, hogy a bipoláris zavart a hangulatszabályozásért felel?s idegrendszeri központok m?ködésváltozása okozza. Hangulatunk általában a környezeti eseményekhez igazodik: a jó dolgoknak örülünk, míg a rosszak szomorúsággal töltenek el bennünket. A bipoláris páciensek esetében a szabályozó rendszerek m?ködése nem megfelel?, ezért a hangulatuk nem függ a környezeti eseményekt?l. A hangulati élet szabályozásában szerepet játszik számos idegi ingerületátviv? anyag (pl a szerotonin, vagy a noradrenalin), ezek egyensúlyának megváltozása is közrejátszik a bipoláris zavar kialakulásában. A bipoláris zavar tehát biológiai eltérések következménye, s örökletes háttérrel is bír. Ez utóbbi tény persze nem jelenti azt, hogy az Ön gyermekei biztosan örökölni fogják ezt a betegséget, hiszen sok más tényez?t?l is függ a kialakulása. Inkább arról van szó, hogy kicsivel nagyobb esélyük van arra, hogy ez a betegség náluk is megjelenjen. A pszichológiai és környezeti tényez?ket (személyiségjellemz?k, gyermekkori események, családi vagy munkahelyi problémák) ma már nem tekintjük a bipoláris zavar okának, viszont ezek hozzájárulhatnak a hangulatzavar tüneteinek megjelenéséhez vagy súlyosbodásához. Ugyanis a bipoláris zavar hátterében rejl? biológiai-genetikai eltérések miatt az érintettek érzékenyebbek, sérülékenyebbek lehetnek a stresszt okozó eseményekre, így – f?képp a betegség kezdeti szakaszában – a hangulati epizódok gyakran lépnek fel kedvez?tlen életeseményeket követ?en.

A bipoláris zavar éppen olyan (és semmivel sem súlyosabb) krónikus betegség, mint például a cukorbetegség, a magas vérnyomás, vagy az asztma – végigkíséri az életet, ám megfelel? kezeléssel a tünetei jelent?sen enyhíthet?k. Éppen ezért, a jóllehet a bipoláris zavar id?szakosan, epizódok formájában jelentkezik, Önnek nem kell egész életében súlyos visszaesésekt?l tartania, mert ma már több olyan kezelési lehet?ség áll rendelkezésre, mely megel?zi a hangulati epizódok kiújulását, ill. mérsékli, lerövidíti az epizódokat.

ph04A bipoláris zavar tünetei
A bipoláris betegség tüneti képe attól függ, hogy a páciens aktuálisan éppen emelkedett, vagy nyomott, levert hangulatban van-e.

1. Az emelkedett hangulati epizódokat enyhébb formában hipomániának, súlyosabb esetben mániának nevezzük. Ezt el kell különítenünk az egyszer? jókedvt?l, mely mindig egy örömteli eseményhez köt?dik, így általában (sajnos) átmeneti. A mánia tartósan és ok nélkül emelkedett, fokozottan felhangolt vagy ingerlékeny hangulati állapot. További tünetei:

– alaptalan önbizalom-növekedés, az önkritikára való hajlam csökkenése;
– felgyorsult gondolkodás és beszéd (gyakran nem tudja mondatokba önteni rohanó gondolatait és így követhetetlen, ami mond), fokozott viccel?dés vagy vitatkozás;
– csapongó, könnyen terel?d? figyelem;
– a mozgáskésztetés fokozódása, túlzott aktivitás, fáradhatatlanság;
– a képességek és az energia kimeríthetetlenségének élménye, minimális alvásigény;
– az élvezetek túlhajszolása, még akkor is, ha ez káros következményekkel jár;
– a küls?, az öltözködés megváltozása (felt?n?, kihívó ruhadarabokat vesz fel, egyre kevésbé érdekli, hogy mit szól ehhez a környezete);
Ahogy a tünetek súlyosbodnak a páciens egyre kevésbé képes reálisan felmérni cselekedeteinek következményeit (például kölcsönöket vesz fel, hogy drága és felesleges dolgokat vásároljon, vagy irreális beruházásokba öli pénzét, lakásokat, autókat vásárol, stb.). A páciensek általában igyekeznek racionális magyarázatokat találni viselkedésük megváltozására, mert nem ismerik fel, hogy ezek a betegség tünetei és így segítséget sem akarnak elfogadni.

2. Depressziós epizód során a páciens hangulata éppen az ellenkez? irányba változik: nyomottá válik. Ez az állapot sem környezeti események hatására következik be, ez különbözteti meg az egyszer? rosszkedvt?l. Depresszióban sokszor nem annyira szomorúság, mint inkább levertség, kimerültség és az örömképesség hiánya jellemzi a beteget.
További tünetek:
– inaktivitás, passzivitás, a mindennapi dolgok iránti érdekl?dés elveszítése;
– er?tlenség érzése, a legegyszer?bb cselekvésekre is képtelen;
– gátoltság, érzelmi kiüresedés; máskor ingerlékenység és nagyfokú nyugtalanság;
– az étvágy és a testsúly megváltozása (gyakran étvágycsökkenés és fogyás következik be, de el?fordulhat fokozott szénhidrát éhség és hízás is);
– alvászavar (sokszor többet alszik, mint korábban, mégsem tudja kipihenni magát, vagy hajnalban felébred és álmatlanul hánykolódik);
– gondolkodása, beszéde, mozgása lelassult;
– nehezen tud figyelni és koncentrálni, döntésképtelenné válik;
– haszontalannak, tehetetlennek és értéktelennek érzi magát, elveszti az önbizalmát, önvádlások és b?ntudatok gyötrik;
– pesszimistán szemléli a világot, reménytelennek érzi az életét, sokat gondol a halálra vagy az öngyilkosságra.

A fenti tünetekhez gyakran társul súlyos szorongás, különböz? fájdalmak vagy egyéb testi panaszok is.

3. Sokszor el?fordul az ún. kevert epizód, amikor a páciens állapotát bizonyos mániás (fokozott aktivitás, nyugtalanság, gyors gondolkodás) és depressziós (pesszimizmus, rossz hangulat, önbizalomhiány, halálvágy) tünetek egyidej? fennállása határozza meg, ennek következtében a hangulatot nagyfokú ingerlékenység, szorongás, labilitás és nyugtalanság uralja. Ebben a kínzó és labilis lelkiállapotban gyakran jelentkeznek súlyos öngyilkossági gondolatok, és fokozódik az öngyilkosság elkövetésének kockázata.

A bipoláris zavar bármely fázisában megtörténhet, hogy a gondolkodás id?szakosan elszakad a valóságtól és irreális gondolatok, elképzelések jelennek meg, melyekhez a beteg szilárdan ragaszkodik, s nem gy?zhet? meg valótlanságukról. Ezt az állapotot pszichózisnak nevezik

A bipoláris zavar lefolyása és prognózisa

A bipoláris hangulatzavar általában fiatal korban kezd?dik és krónikus lefolyású. Fontos jellemz?je, hogy a hangulati epizódok újra és újra visszatérhetnek az élet során! Kezelés nélkül az egyes epizódok hónapokig is eltarthatnak, mely rendkívüli károkat okoz a páciens kapcsolati életében és munkájában. Ráadásul minden hangulati epizóddal növekszik a betegség visszatérésének esélye, s egyre rövidülhet a normál hangulatú, kiegyensúlyozott id?szakok hossza. Megfelel? kezeléssel azonban biztosítható a tartósan kiegyensúlyozott hangulat és jó eséllyel megel?zhet? a hangulatzavar kiújulása, valamint gyorsabban megsz?nnek a hangulati epizódok tünetei is.